Szerkezettervezés, statika és épülettervezés
Az ókorban és a középkorban még nem vált el egymástól az építészet és a statika. A háznak egyetlen felelős tervezője volt: az ÉPÍTÉSZ, aki lehet, hogy festőművész vagy szobrászművészként maradt meg emlékeinkben. A későbbi időkben a szerkezetek bonyolultsága miatt vált külön szakmává a szerkezetépítés, a STATIKA.
A mai helyzetünkben a tervezés folyamatát az építési törvény határozza meg. Tervezni, építeni csak a mindennapi, aktuális előírások szerint szabad.
Az építési engedély megszerzése után, a határozatban foglalt előírások kötelezőek az építtető számára. Általában kiviteli terv szükséges a monolit vasbeton szerkezeteknél, az 5 méter 40 centiméter feletti fesztávolságú födémeknél, a két lakószintet meghaladó épületeknél.
A kiviteli terv a teljesség igénye nélkül az alábbiakból áll:
- Kitűzési terv mely tartalmazza az épület elhelyezését a helyszínrajzon, beméretezve vízszintes és magassági értelemben
- Földmunka terv, támfalak terve, víz elvezetés tervei, víz szigetelések tervei
- Alapozási terv, alaprajz, részlettervek, zsaluzási és vasalási terv
- Teherhordó falak terve
- Nyíláskiváltások és monolit vasbeton gerendák terve
- Födémterv, előre gyártott elemeknél kiosztás gyári katalógus előírásai kötelezőek, monolit vasbeton födémnél zsaluzási terv, vasalási terv, csomópontok tervei
- Oszlopok, pillérek, függőleges teherhordó szerkezetek terve
- Lépcsőterv, merevítő szerkezetek, alaprajzok, metszetek, részlettervek
- Tetőszerkezet terve, alaprajz metszetek, csomópontok
A kiviteli tervek megállapodás szerint tartalmaznak méretszámítást, költségvetés kiírást, építéstechnológia leírását.
A fényképes mellékletekben néhány épület kivitelezését láthatjuk. Ugyancsak a mellékletben látható a megépült szerkezetek néhány statikai terve.