Szerkezettervezés, statika és épülettervezés

Az ókorban és a középkorban még nem vált el egymástól az építészet és a statika. A háznak egyetlen felelős tervezője volt: az ÉPÍTÉSZ, aki lehet, hogy festőművész vagy szobrászművészként maradt meg emlékeinkben. A későbbi időkben a szerkezetek bonyolultsága miatt vált külön szakmává a szerkezetépítés, a STATIKA.

A mai helyzetünkben a tervezés folyamatát az építési törvény határozza meg. Tervezni, építeni csak a mindennapi, aktuális előírások szerint szabad.

Az építési engedély megszerzése után, a határozatban foglalt előírások kötelezőek az építtető számára. Általában kiviteli terv szükséges a monolit vasbeton szerkezeteknél, az 5 méter 40 centiméter feletti fesztávolságú födémeknél, a két lakószintet meghaladó épületeknél.

A kiviteli terv a teljesség igénye nélkül az alábbiakból áll:

  • Kitűzési terv mely tartalmazza az épület elhelyezését a helyszínrajzon, beméretezve vízszintes és magassági értelemben
  • Földmunka terv, támfalak terve, víz elvezetés tervei, víz szigetelések tervei
  • Alapozási terv, alaprajz, részlettervek, zsaluzási és vasalási terv
  • Teherhordó falak terve
  • Nyíláskiváltások és monolit vasbeton gerendák terve
  • Födémterv, előre gyártott elemeknél kiosztás gyári katalógus előírásai kötelezőek, monolit vasbeton födémnél zsaluzási terv, vasalási terv, csomópontok tervei
  • Oszlopok, pillérek, függőleges teherhordó szerkezetek terve
  • Lépcsőterv, merevítő szerkezetek, alaprajzok, metszetek, részlettervek
  • Tetőszerkezet terve, alaprajz metszetek, csomópontok

A kiviteli tervek megállapodás szerint tartalmaznak méretszámítást, költségvetés kiírást, építéstechnológia leírását.

A fényképes mellékletekben néhány épület kivitelezését láthatjuk. Ugyancsak a mellékletben látható a megépült szerkezetek néhány statikai terve.